Nem v�letlen teh�t, hogy a kereszt�ny vil�g egyik legnagyobb �nnepe �ppen erre az id�szakra esik. A R�mai Birodalomban hossz� ideig �ld�zt�k a kereszt�nyeket, min�l t�bb kereszt�ny jelent meg, ann�l szigor�bban k�v�nt�k betartatni a t�bbistenhitet ? m�g maga I. Constantinus cs�sz�r is �ld�ztette a kereszt�nyeket eg�szen a Milvius-h�di csat�ig, ahol is l�tom�sa volt. I. Constantinus cs�sz�r volt a legels� r�mai uralkod�, aki �tt�rt a kereszt�ny hitre ? b�r sokak szerint ez csak politikai l�p�s volt a r�sz�r�l ?, � adta ki a mil�n�i ediktumot, amely elt�r�lte a kereszt�ny hit gyakorl�s��rt kir�tt b�ntet�seket �s � volt az, aki az els� niceai zsinaton bevezette a kar�csony, vagyis J�zus sz�let�s�nek �nnep�t. Nagyon okosan olyan id�pontot v�lasztottak ennek a kereszt�nys�g szempontj�b�l is meghat�roz� �nnepnek, amely a r�maiak sz�m�ra is jelent�s �nnep volt. Ugyanis nem lehetett egyik pillanatr�l a m�sikra egy eg�sz birodalmat m�s vall�s ir�ny�ba elk�telezni, pl�ne nem gy�keresen m�s hagyom�nyokkal. �ppen ez�rt igyekeztek m�r el�tte is ismert hagyom�nyokhoz, id�pontokhoz ragaszkodni, hiszen �gy az �tlagemberek is k�nnyebben fogadt�k a v�ltoz�st. Sz�mos szok�s, mint p�ld�ul az �r�kz�ldek tisztelete, nemcsak a r�maiak k�r�ben volt jellemz�, a germ�nokn�l, az egyiptomiakn�l �s a kelt�kn�l is. Hit�k szerint ugyanis az �r�kz�ld �g, esetleg koszor� vagy fagy�ngy a t�l gonosz er�inek el�z�s�t seg�tette a t�li napfordul� k�rny�k�n, illetve az azt k�vet� napokban. A kereszt�ny kult�rk�rben pedig az �r�k �let jelk�pe lett, �s �gy kapcsol�dott a J�zust �vez� �nnepk�rh�z. kar�csony a 16. sz�zadban ism�t v�ltoz�son esett �t, ugyanis a reform�ci� hat�s�ra az otthonokba is bek�lt�z�tt a templomi liturgia. A kar�csonyfa-�ll�t�s els�k�nt az evang�likusokn�l jelent meg, a 18. sz�zadban m�r eg�sz N�metorsz�gban szok�s lett, a 19. sz�zadra pedig Ausztri�ban �s v�g�l eg�sz Eur�p�ban elterjedt az �r�kz�ldek tisztelete. Magyarorsz�gon a kar�csonyfa a n�met �s az osztr�k rokoni kapcsolatokkal rendelkez� arisztokrata csal�dokn�l bukkant fel el�sz�r. Az 1800-as �vek k�zep�re, a reformkor v�g�re m�r a tehet�sebb magyar polg�ri csal�dokn�l is volt kar�csonyfa. J�kai M�r 1854-ben megjelent, A koldusgyermek c�m� elbesz�l�se az els� magyar irodalmi m�, amely eml�t�st tesz a szok�sr�l. Hogy ki �ll�totta fel az els� kar�csonyf�t Magyarorsz�gon, arr�l elt�r�en sz�molnak be a feljegyz�sek. Egyes forr�sok az �vodai h�l�zat megalap�t�j�t, Brunszvik Ter�z gr�fn�t, m�sok Podmaniczky Frigyes �desanyj�t, Nostitz Erzs�betet eml�tik, de olyanok is akadnak, akik szerint J�zsef n�dor harmadik feles�ge �ll�totta az els� kar�csonyf�t. A kiegyez�s ut�n a nagyv�rosokban �s a vid�ki k�ri�kban is elterjedt az �j szok�s, amely a 20. sz�zad elej�n a polg�rs�g �s a falusiak k�r�ben is divatos lett. A kar�csonyf�t kezdetben ehet� dolgokkal, f�leg alm�val, a term�kenys�get �s a b�s�get szimboliz�l� di�val, mogyor�val, osty�val, m�zes pog�cs�b�l k�sz�lt figur�kkal d�sz�tett�k �s gyerty�t is helyeztek a feny��gakra. A fa cs�cs�ra pedig angyalk�t vagy csillagot �ll�tottak. A fabont�s ? ahogyan ma is ? k�l�n esem�nynek sz�m�tott, melyet a gyerekek kedveltek igaz�n az ehet� d�szek miatt. A 20. sz�zadban ezeket a d�szeket mindink�bb a csillog� g�mb�k �s a figur�k v�ltott�k fel. A gyerty�kat �g�sorok p�tolj�k, a fa k�r� tekert girland pedig egyes forr�sok szerint a paradicsomi f�ra tekered� k�gy�t, m�sok szerint a teremt�st �tsz�v� id�sz�lakat szimboliz�lja.