Assisi szent Ferenc nev�hez f�z�dik az els� betlehemi j�szol fel�ll�t�sa, amikor az it�liai Greccio v�ros�ban 1223-ban[2] arra k�rte egy bar�tj�t a nemes J�nost, hogy rendezzen be egy barlangot, k�sz�tsen j�szolt, hozzon szalm�t, szamarat �s �kr�t, �s �rtes�tse a p�sztorokat , eleven�tse fel J�zus sz�let�s�nek t�rt�net�t. A ferences rendi templomokban mindm�ig ott vannak a szentest�re fel�ll�tott betlehemek.[3]A k�z�pkori Magyarorsz�gr�l a betlehemez�sre t�rt�n� utal�s nem maradt fenn. Az els� magyar sz�vegek a 17. sz�zadb�l sz�rmaznak, �s iskolai el�ad�s c�lj�ra k�sz�ltek. A 19–20. sz�zadban m�r paraszti betlehemez�sr�l besz�l�nk, mert magyar n�pszok�sk�nt a falvak �let�ben maradt meg.

A n�pszok�s le�r�sa

A betlehemez�s a legismertebb �s legelterjedtebb kar�csonyi n�pszok�sok k�z� tartozik. Az eg�sz K�rp�t-medenc�ben ismerik.A paraszti betlehemez�s k�z�ppontj�ban a betlehemi p�sztorok p�rbesz�des, �nekes j�t�ka �ll. A dramatikus j�t�k f� eleme a p�sztorj�t�k, amely a h�rom p�sztor, k�zt�k a nagyothall� �reg tr�f�s p�rbesz�d�re �p�l. A betlehemez�s f� kell�ke a templom alak� betlehemi j�szol,[4]amelyben a Szent Csal�d l�that�. A p�sztorj�t�k szerepl�i: a kis templomot viv� k�t angyal, h�rom p�sztor, ami egyes vid�keken kieg�sz�l t�bb szerepl�vel. A szerepl�k ma is elj�tssz�k a J�zus sz�let�s�r�l sz�l� bibliai t�rt�netet, majd �tadj�k aj�nd�kaikat, j�k�v�ns�gaikat. Ezut�n a h�ziak megvend�gelik �ket.

T�bb t�ji t�pusa alakult ki. A magyar betlehemes j�t�ksz�vegekben Benedek Andr�s t�bb sz�vegcsoportot k�l�nb�ztet meg. A legarchaikusabbak az erd�lyi j�t�kok, ezeket n�ha feln�tt f�rfiak adj�k el�, �s a p�sztorok �larcot is viselhetnek. Egyik �rdekes p�ld�ja a Dun�nt�lra telep�lt bukovinai sz�kelyek csob�nol�sa[5] (Krisztus sz�let�s�t bemutat� h�zal� n�pi sz�nj�t�k hagyom�nya �s betlehemez�se). Ennek r�sze a betlehemes p�sztort�nc. A betlehemez�s saj�tos v�ltozata a b�bt�ncoltat� betlehemez�s. Magyar nyelvter�leten a Dun�nt�lon �s a Fels�-Tisza-vid�ken fordul el�.