1087-ben Myr�b�l a D�l-Olaszorsz�gi Bari v�ros�ba vitt�k Szent Mikl�s erekly�it, miut�n a v�ros egyike lett Eur�pa legjelent�sebb kereszt�ny k�zpontjainak.[2] A Szent Mikl�s napi magyar n�pi hagyom�nyok n�met hat�st t�kr�znek. A katolikus szent kultusz�t a 10. sz�zadban vitt�k el N�metorsz�gba a keresked�k. A k�z�pkorban szerepj�t�kokkal eml�keztek meg Szent Mikl�s tetteir�l. Kezdetben a k�l�nf�le j�t�kokban a kolostori iskol�k legifjabb di�kja alak�totta Mikl�st. K�s�bb ezt a szerepet a feln�ttek vett�k �t. Ebb�l alakult ki azt�n a szok�s �s ker�lt Magyarorsz�gra, hogy az �nnepnap el�est�j�n, egy k�s�bb magyar nyelvter�leten „Mikul�s”-nak elnevezett piros k�penybe �lt�z�tt ap�, h�zr�l h�zra j�rt �s vizsg�ztatta, dics�rte, aj�nd�kokkal halmozta el a gyerekeket, vagy �ppens�ggel megfeny�tette, megb�ntette �ket. A modern magyar n�phagyom�ny szerint december 5. �jjel�n – december 6. hajnal�n a Mikul�s megl�togatja a gyermekeket, s ha az elm�lt �vben j�l viselkedtek, kisebb aj�nd�kot ad nekik. Ez a n�pszok�s, azaz az ablakba kitett csizm�kba aj�nd�kot helyez� titokzatos Mikul�sj�r�s k�r�lbel�l egy �vsz�zadra tekint vissza.[3] Magyar nyelvter�leten Mikul�s alakj�ra haszn�latos az �jabb kelet�, a sz�lesebb k�rben csak az 1950-es �vek �ta elterjedt, T�lap� elnevez�s is, ami felt�telezhet�en teljesen t�ves �sszemos�sa a k�l�nb�z� kult�rk�r�k hagyom�nyainak.[4] A k�pzeletbeli aj�nd�koszt� alakj�nak elnevez�s�re r�g�ta haszn�lt „Mikul�s” elnevez�s 1856-t�l eredeztethet� �s egy olyan „l�ny”, illetve n�pi mesealak elnevez�se, aki december 6-�n, Szent Mikl�s napj�n megaj�nd�kozza a gyermekeket.

A Mikul�s sz� cseh eredet�, maga az aj�nd�koz�s szok�sa pedig osztr�k hat�sra terjedt el a magyar csal�dokn�l.[5] A Mikul�shoz k�thet� magyar n�phagyom�ny azonban a globaliz�ci� hat�s�ra megv�ltozott: addig am�g a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a Mikul�s alakja a mennyben �lt, a gyerekeket az �gb�l figyelte, seg�t�i pedig man�k, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyaszt�i t�rsadalmakban egyre ink�bb elterjed az a n�zet, hogy Mikul�s, illetve orsz�gonk�nt m�s-m�s alak, aki a mi j�s�gos Mikul�sunk megfelel�je, a Lappf�ld�n �l, sz�nj�t r�nszarvasok h�zz�k, a seg�t�k pedig �ltal�ban elmaradnak mell�le.

T�rt�nete

A kereszt�nys�g, amint a nyugati vil�g uralkod� vall�sa lett, �tvett pog�ny �nnepeket �s szok�sokat. Ezek k�z� tartozott az �szaki n�pek (f�leg a vikingek) azon szok�sa, hogy a t�li napfordul� idej�n megaj�nd�kozt�k egym�st. Odin, Woden sz�sz istenhez hasonl�an aj�nd�kokkal megrakott szeker�n sz�guldott �t az �jszakai �gbolton. A kereszt�nys�g Szent Mikl�s (a gyermekek v�d�szentje) napj�hoz kapcsolta azt�n ezt az �nnepet. Innen sz�rmazik a Mikul�s n�v.[6]

Szent Mikl�s t�rt�nete �s hagyom�nya a Legenda aurea-ban fennmaradt legendakincsb�l �p�lt fel. A szent legend�ja szerint a p�sp�k v�ros�ban egy szeg�ny embernek h�rom l�nya volt, akiket megfelel� hozom�ny hi�ny�ban nem tudott f�rjhez adni. �gy az a sors v�rt r�juk, hogy hajadonok maradnak. Mikl�s a myrai p�sp�k elhat�rozta, hogy seg�t rajtuk, de szem�rmess�gb�l vagy szer�nys�gb�l ezt titokban tette. Az �j leple alatt egy-egy arannyal telt ersz�nyt tett a szeg�ny ember ablak�ba. Egyes v�ltozatok szerint ezt h�rom egym�st k�vet� �jjelen tette, m�sok szerint h�rom egym�st k�vet� �vben. A harmadik esetben az ablak z�rva volt, mert kint nagyon hideg volt. Mikl�s p�sp�k ekkor felm�szott a tet�re �s a nyitott k�m�nyen �t dobta be az aranyat, a harmadik l�ny �ppen akkor k�t�tte fel harisny�j�t sz�radni a k�m�ny al�. A keszken�be rakott arany �ppen belehullott a harisny�ba. Mindk�t v�ltozat szerint az apa a harmadik alkalommal megleste az adakoz�t, hogy megk�sz�nje neki az aj�nd�kot, de Mikl�s azt mondta, hogy egyed�l Istennek tartoznak k�sz�nettel.[7]

A k�z�pkori legenda szerint egyszer Mikl�s p�sp�k megtudta, hogy az egyik szomsz�dja a nagy szeg�nys�ge miatt nyilv�nosh�zba akarja adni h�rom l�ny�t. Ez�rt seg�teni szeretett volna rajtuk �s egy �jjel a szomsz�dja nyitott ablak�n kereszt�l bedobott egy ersz�ny p�nzt, �s �gy mindh�rom l�ny f�rjhez mehetett. Ez�rt az adakoz�sai�rt a n�p elnevezte „Noel Baba”-nak, ami azt jelenti „Aj�nd�koz� Apa”.[8] Ez az alapja annak a kereszt�ny hagyom�nynak, amikor a vall�sos sz�l�k az ablakba tetetik gyermekeikkel a kitiszt�tott kiscsizm�ikat, hogy reggelre ott tal�lj�k meg azt, amit �jjel a Mikul�s aj�nd�kk�nt abban elhelyez.

Szent Mikl�s fenti legend�i �s a szent december 6-iki egyh�zi �nnepe kapcs�n terjedt el a 19. sz�zadban a v�rosokban, hogy a Mikul�s az ablakokba helyezett kitiszt�tott cip�kbe szaloncukrot vagy kisebb �dess�gekb�l �s d�ligy�m�lcs�kb�l �ll� piros csomagot tesz december 6-�n. Szem�lyesen is lehet tal�lkozni a Mikul�ssal. Ekkor a d�szes piros ruh�s, nagy feh�r szak�ll� p�sp�k�t fekete krampuszok (val�j�ban �rd�g�k) k�s�rik, �s a rossz gyerekeket ijesztgetik, virg�ccsal fenyegetik vagy finoman meg is vessz�zik.

A n�met ter�leteken Mikul�s megfelel�je a Nikolaus. Nem �sszet�vesztend� a kar�csonykor a J�zuska (Christkind) helyett aj�nd�kot hoz� Weihnachtsmannal. A protest�ns (evang�likus) gyerekek nem december 6-�n v�rj�k Nikolaust, hanem saj�t „Pelzetm�rtel” n�ven ismert aj�nd�koz�jukat Szent M�rton napj�n, azaz november 11-�n.

Angolsz�sz ter�leteken (f�leg az Amerikai Egyes�lt �llamokban) Santa Claus n�ven kar�csonyi aj�nd�khoz� alakk� v�lt Mikul�s, �s t�rt�nete szerint az �szaki-sarkon lakik. A gyerekek kar�csony el�tt levelet k�ldenek neki k�v�ns�gaikkal. A globaliz�lt (Mikul�s/T�lap�/Kar�csony ap�) Santa Claus a kilenc rep�l� r�nszarvas �ltal vontatott sz�nj�val december 25-�n egy �jszaka alatt k�rbej�rja a F�ldet, �s a kandall�ra tett zoknikba, harisny�kba apr� aj�nd�kokat helyezve lepi meg a gyerekeket, akik tejjel �s s�tem�nnyel v�rj�k.

Skandin�vi�ban a sarkk�r�n t�li vid�kekhez, hagyom�nyosan Lappf�ldh�z k�tik alakj�t. A finn Mikul�st Joulupukkinak h�vj�k.

A 20. sz�zadban a Szovjetuni�ban Gyed Moroz, azaz Fagy Ap� szor�totta h�tt�rbe Szent Mikl�st, Moszkva �s Oroszorsz�g v�d�szentj�t. Gyed Moroz �j�v napj�n hozott aj�nd�kokat.

A Mikl�s-nap Magyarorsz�gon

A hagyom�nyos �nnepl�s a v�rosokban �s a falvakban az �larcos, jelmezes j�t�k („alakoskod�s”) volt Mikl�s-napon, december 6-�n. A mikl�sol�skor 1900 el�tt a fiatalok h�zr�l-h�zra j�rtak Mikl�s napj�n ijeszteni, amikor hossz� l�ncaikat cs�rgett�k �s meg is vert�k vele a j�r�kel�ket, ilyenkor az emberek a h�zakb�l sem mentek ki sz�vesen. A n�pszok�sb�l kiszorult a kar�csonyra val� lelki k�sz�l�d�s, s a gonosz-�z� jelleg lett hangs�lyosabb. Nem ismert, hogy a Mikul�s �nnepen t�rt�n� aj�nd�koszt� n�pszok�s mikor ker�lt pontosan Magyarorsz�gra, a 18. sz�zad v�g�n megjelent tilt�s �rulkodik el�sz�r jelenl�t�r�l. A tilt�s oka a gyermekek ijesztget�se volt, mivel nem a ma ismert, j�kedv�, pirospozsg�s Mikul�s j�rt h�zr�l h�zra, hanem egy f�lelmetes, koromfekete arc�, l�ncot cs�rget� r�m „L�ncos Mikl�s”, aki egyszerre jutalmazott �s b�ntetett.[9]

T�bbf�le eredetmagyar�zat alakult ki, a legelterjedtebb �ll�spont szerint a r�miszt� alak Odin germ�n f�isten tov�bb�l�se, akinek kett�ss�ge, a j� �s a rossz mutatkozik meg a december 6-i szok�sban: j�s�gos alakja aj�nd�kot oszt, m�g b�ntet� alakja ijesztgetett. A falvakban eg�szen a 20. sz�zadutols� harmad�ig �lt a l�nccs�rget� alakoskod�s, akit v�g�l kiszor�tott a j�s�gos Mikul�s.

A mai gyermekeknek mes�lt legenda szerint a Lappf�ld�n �l� Mikul�s ap� felszersz�mozza r�nszarvasait, amik sebes v�gt�val felrep�tik az aj�nd�kokkal roskad�sig megrakott sz�nk�j�t a felh�k k�z�, hogy minden gyerekhez id�ben eljussanak a v�rva v�rt aj�nd�kok. 1939-ben Bob May meg�rta Rudolf, a piros orr� r�nszarvast�rt�net�t. Az�ta Mikul�s ap� sz�nh�z� r�nszarvasai (en) Rudolf, F�rge, S�rmos, Talpas, Kerge, Cs�mp�s, Torkos, B�tor �s Sz�lv�sz.[11] M�shol egy�b ford�t�sban: �st�k�s, �jas, Csillag, T�ncos, Pomp�s, Vill�m, T�ltos, �gas, Rudolf, a piros orr�, vagy T�ltos, T�ncos, Pomp�s, Csillag, �st�k�s, Mennyd�rg�s, �jas, Vill�m, Rudolf.[12]

A Mikul�s-�nnep id�vel egyre ink�bb szekulariz�l�dott, elszakadt Szent Mikl�s alakj�t�l, a t�megkult�ra �talak�totta a kereszt�ny legend�t �s az �nnep elvil�giasodott, �s el�zletiesedett. �gyes marketingesek megsz�ntett�k a Mikul�s �vk�zi mor�lis felel�ss�get hangs�lyoz�, b�r�i szerep�t, elt�ntett�k mell�le a b�ntet�st szimboliz�l� krampuszokat. Az �dess�g- �s j�t�kipar mellett ma m�r eg�sz sor term�k haszn�lja alakj�t rekl�mfigurak�nt. Angolsz�sz hat�sra az eur�pai kontinens v�rosaiban is elszaporodtak kar�csony el�tt az utcai Mikul�s „�gyn�k�k”.

T�vhit, hogy Mikul�s k�v�rk�s, j�kedv�, piros ruh�s megjelen�s�t a Coca-Cola tal�lta volna ki 1931-ben.[13] Egy kor�bbi magyar gyermekk�nyv (1928) hasonl� megjelen�ssel �br�zolta a Mikul�st, �gy ez a feltev�s nem �llja meg a hely�t. A �d�t�ital-gy�rt� c�g term�kein ma m�r hol akrobatikusan ugr�ndozik, hol jovi�lis k�v�r szak�llas �reg�rk�nt �ld�g�l, a rekl�mfilmekben pedig n�ha eg�sz csapatokban vonulnak a Mikul�sok.

A Mikul�ssal kapcsolatos elk�pzel�sek is megv�ltoztak a globaliz�ci� hat�s�ra: m�g a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a Mikul�s a mennyben �lt, a gyerekeket az �gb�l figyelte, seg�t�i pedig man�k, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a jelenkor Mikul�sa a Lappf�ld�n vagy az �szaki-sarkon �l, sz�nj�t r�nszarvasok h�zz�k.

A magyar Mikul�snak megfelel� aj�nd�koszt� mesealak nevei k�lf�ld�n

• Amerik�ban �s Kanad�ban: Santa Claus
• Angli�ban: Father Christmas
• Baszkf�ld�n: Olentzero
• Braz�li�ban, Peruban �s Spanyolorsz�gban: Pap� Noel
• D�ni�ban: Sinter Klaas
• Finnorsz�gban: Joulupukki
• Franciaorsz�gban: Père No�l
• Hollandi�ban: Kerstman, Sinterklaas, r�viden:Sint[24]
• Horv�torsz�gban: Sveti Nikola, Bo�i� Bata
• Jap�nban: Santa-szan (サンタさん^?), Hoteiosho (aj�nd�kot hoz� isten)
• K�n�ban: Sengtan Laozsen (聖誕老人, pinjin:shèngdànlǎor�n )
• Lengyelorsz�gban: Miko�aj
• Luxemburgban: Kleeschen, Zinniklos
• Magyarorsz�gon: Mikul�s, T�lap�
• Marokk�ban: Black Peter
• N�metorsz�gban: Nikolaus
• Norv�gi�ban: Julenissen
• Olaszorsz�gban: Babbo Natale (kar�csonyi aj�nd�kok), Befana (n�, boszork�ny, aki V�zkeresztkor hozza az aj�nd�kokat, vagy szenet, ha valaki rossz volt)
• Oroszorsz�gban: Gyed Moroz
• Rom�ni�ban: Moș Nicolae
• Szerbia: Деда Мраз
• Szlov�ni�ban: Sveti Miklav�, Bo�i�ek
• Sv�dorsz�gban: Jultomten