Az adventi id�szak[szerkeszt�s]

Advent a kar�csony (december 25.) el�tti negyedik vas�rnappal – m�s megfogalmaz�sban a Szent Andr�s apostol napj�hoz(november 30.) legk�zelebb es� vas�rnappal – veszi kezdet�t,[3][4] �s kar�csonyig tart. A g�r�gkatolikusokn�l – az 5. sz�zadihagyom�nyt meg�rizve – hathetes az advent.[4]

Advent els� vas�rnapja mindig november 27. �s december 3. k�z� esik. Ez a nap h�rom id�szak kezdet�t is jelenti: a kereszt�nyegyh�zi �v kezdet�t, a kar�csonyi �nnepk�r kezdet�t �s term�szetesen az adventi id�szak kezdet�t. Az egyh�zi napt�rban a h�t vas�rnappal kezd�dik, �gy advent n�gy hete is a n�gy vas�rnapot k�veti. Az utols� h�t hossza lehet egy nap (amikor a negyedik vas�rnap december 24-re esik) vagy ak�r egy teljes h�t is (amikor az utols� vas�rnap december 18-a).[4]

December 24. az advent utols� napja, m�g nem kar�csony. Ennek megfelel�en a r�gebbi egyh�zfegyelemben ez m�g b�jti nap volt, �gy a nap hagyom�nyos �telei (pl. hal, m�kos guba) is b�jt�sek. A s�t�ts�g be�llt�val fokoz�dik a v�rakoz�s, mely a J�zus Krisztussz�let�s�t �nnepl� �jszakai mis�vel �r v�get.[4]

Az ortodox kereszt�nys�gben a kar�csonyt a h�sv�tihoz hasonl�, negyven napos b�jt el�zi meg.[5] Az ut�bbi id�ben az ortodox kereszt�nyek k�r�ben is elkezdt�k a kar�csonyi b�jt id�szak�ra annak latin nev�t, az adventet haszn�lni.

T�rt�nelem[szerkeszt�s]

Az id�szak neve[szerkeszt�s]

Az advent sz� jelent�se „elj�vetel”. A latin „adventus Domini” kifejez�sb�l sz�rmazik, ami annyit tesz: „az �r elj�vetele”.[3][4] A kar�csonyt megel�z� v�rakoz�s az elj�vetelben �ri el jutalm�t. R�gebben egyes vid�keken „kisb�jtnek” nevezt�k ezt az id�szakot.

Kialakul�sa[szerkeszt�s]

Advent eredete a 4. sz�zadig ny�lik vissza.[3] A gallik�n liturgi�ban a v�zkeresztkor (janu�r 6.) tartott feln�ttkeresztel�sreel�k�sz�t� n�gyhetes id�szak volt. Az 5. sz�zadban a kar�csony v�lt jelent�sebb �nnepp�, ez�rt ehhez k�t�d�tt az el�sz�r hathetes, majd Szimpliciusz p�p�t�l kezdve n�gyhetes form�ja.[4] VII. Gergely p�pa n�gyben hat�rozta meg az adventi vas�rnapok sz�m�t.

Szok�sok[szerkeszt�s]

B�jt[szerkeszt�s]

Kor�bban szok�s volt az adventi id�szakban b�jt�t tartani. Az adventi b�jti id� alatt tiltott�k a zajos mulats�gokat �s az �nnep�lyes h�zass�gk�t�seket, de az ut�bbit az 1661. �vi nagyszombati zsinat p�sp�ki enged�lyt�l tette f�gg�v�. A b�jt�l�s hagyom�nya a 20. sz�zad k�zep�n t�nt el.

Jelenleg a katolikus egyh�zban nincsen b�jti el��r�s az adventi id�szakra vonatkoz�an, ugyanakkor aj�nlott a visszafogotts�g, csend, a t�bb ima �s lelki olvasm�ny, valamint a b�nbocs�nat szents�g�hez j�rul�s

Szentcsal�d-j�r�s

 A szentcsal�d-j�r�s[3] a 20. sz�zad elej�r�l sz�rmaz� katolikus szok�s. A h�vek minden nap m�s h�zhoz visznek egy a szent csal�dot �br�zol� k�pet, majd im�kat mondanak, �s kisebb szertart�sokat mutatnak be k�r�l�tte. A n�pszok�s arr�l a bibliaiesem�nyr�l eml�kezik meg, amikor a gyermek�t v�r� Sz�z M�ria �s Szent J�zsef Betlehembe �rv�n sz�ll�st kerestek .

Adventi koszor�

Az adventi koszor� �r�kz�ld �gakb�l font, n�gy (ritk�n t�bb) gyerty�val d�sz�tett koszor�. Az adventi v�rakoz�s szimb�luma: gyerty�i az adventi id�szak n�gy het�t jelk�pezik. A 19. sz�zadban jelent meg a n�met evang�likus kereszt�nyekn�l; a 20. sz�zadban fokozatosan elterjedt a t�bbi kereszt�ny ir�nyzatban is.

Az adventi koszor� az otthont �s a templomot �sszek�t� kapocs: paraliturgikus, vagyis se nem egyh�zi, se nem prof�n.

Eredete[szerkeszt�s]

Az �r�kz�ld koszor�k m�r a pog�ny korban is a f�ny, a tavasz ir�nti v�gyakoz�st szimboliz�lt�k. A kereszt�nys�g elterjed�s�vel ezek vall�sos jelent�s�get kaptak, f�k�nt benc�s �s ciszterci szerzetesek �ltal.[2]

Gyerty�kkal d�sz�tett koszor�t legel�sz�r Johann Hinrich Wichern (1808–1881) misszi�alap�t� evang�likus lelk�sz k�sz�tett 1839-ben, az �ltala alap�tott hamburgi Rauhen Haus gyermekotthonban. Wichern m�r 1838-ban gyertyagy�jt�ssal jel�lte az adventi id�szak napjait: minden nap egy �j gyerty�t gy�jtott meg egy tart�ban, m�g v�g�l kar�csony napj�n az �sszes gyertya �gett. 1839-ben a gyerty�kat egy k�t m�ter �tm�r�j�, �r�kz�lddel d�sz�tett fa ker�kre helyezte, ezzel megalkotva a mai adventi koszor� �s�t. 20 piros gyertya jelk�pezte a h�tk�znapokat, 4 feh�r pedig Advent vas�rnapjait (1839-ben a kar�csony szerd�ra esett, �gy az adventi id�szak 24 napos volt).[2]

K�zel egy �vsz�zadig az adventi koszor�t csak evang�likus, f�leg ifj�s�gi k�r�kben ismert�k �s haszn�lt�k; katolikus templomban legel�sz�r 1925-ben jelent meg.[2] Id�k�zben kialak�t�sa is egyszer�s�d�tt: csak a vas�rnapokat jel�lt�k gyerty�k (vagyis sz�muk n�gyre cs�kkent), �gy a koszor� a h�ztart�sok r�sz�v� v�lhatott. Nagym�ret� elterjed�se az 1930-as �vekre tehet�; ehhez a vir�gk�t�k is nagym�rt�kben hozz�j�rultak.[3]

Jelent�se[szerkeszt�s]

A kereszt�ny szimbolisztika szerint az adventi koszor� form�ja Isten �r�kk�val� szeretet�t jelk�pezi, az �r�kz�ld �gak (leggyakrabban feny�) a rem�nyt �s az �letet, a gyerty�k pedig a n�vekv� f�nyt, J�zus elj�vetel�nek k�zeledt�t. A koszor�t alm�k �s v�r�s szalagok is d�sz�thetik; az el�bbiek a b�nbees�st �s a megv�lt�s �g�ret�t, az ut�bbiak a kereszt�ny im�datot jelentik.[4]

A n�gy gyertya Advent n�gy het�t, �s ezenfel�l n�gy fogalmat jelk�pez: 1. hit, 2. rem�ny, 3. �r�m, 4. szeretet. A r�mai katolikus hagyom�nyban ezen fel�l egy-egy szem�lyre vagy k�z�ss�gre is utalnak:[5]

1. �d�m �s �va – mint akiknek els�k�nt �g�rte meg Isten a megv�lt�st (hit)
2. zsid� n�p – akinek meg�g�rte, hogy k�z�l�k sz�rmazik a Messi�s (rem�ny)
3. Sz�z M�ria – aki megsz�lte a Fi�t (�r�m)
4. Keresztel� Szent J�nos – aki hirdette J�zus elj�vetel�t, �s k�sz�tette az utat az emberek sz�v�hez (szeretet)

A katolikusokn�l a gyerty�k sz�nei �ltal�ban megegyeznek Advent id�szak�nak liturgikus sz�neivel: h�rom lila, egy pedig r�zsasz�n; a r�zsasz�n gyerty�t Advent harmadik vas�rnapj�n (Gaudete) gy�jtj�k meg. Elfogadott az olyan koszor� is, melyen mind a n�gy gyertya lila vagy feh�r. A protest�nsok �ltal�ban piros gyerty�kat haszn�lnak. Egyes koszor�kon megjelenik egy �t�dik, feh�r gyertya is, az �gynevezett Krisztus-gyertya, melyet kar�csony el�est�j�n gy�jtanak meg.[6]

A 20. sz�zadban egyes g�r�gkatolikus �s ortodox csal�dok is bevezett�k a szok�st. Mivel n�luk a kar�csonyt 40 napos b�jti id�szak el�zi meg, az adventi koszor�n hat gyertya van, az id�szak hat het�t jelk�pezve.[1][7]

Haszn�lata[szerkeszt�s]

A katolikusokn�l a pap szenteltv�zzel �ldja meg az adventi koszor�t annak elk�sz�t�se (vagy megv�s�rl�sa) ut�n.[2] Az els� gyerty�t Advent els� vas�rnapj�n gy�jtj�k meg – az els� h�ten csak egy gyertya �g, majd minden vas�rnap eggyel t�bbet gy�jtanak meg. A gyertyagy�jt�st ima k�s�ri.[8] Kar�csony ut�n a koszor�t el�getik.[2]

B�r egyesek �gy tartj�k, hogy a gyerty�kat az �ramutat� j�r�s�val ellent�tes (vagy �ppen megegyez�, esetleg �tl�s) ir�nyban kell meggy�jtani, a hagyom�ny nem tartalmaz ilyen kit�telt: az azonos sz�n� gyerty�k k�z�l b�rmelyik jelk�pezheti b�rmelyik hetet (a r�zsasz�n nyilv�n a harmadik vas�rnapnak van fenntartva).[6] A gyerty�k elhelyez�s�t illet�en sincs k�l�n k�vetelm�ny, ak�r egym�s mell�, vagy p�rba is lehet �ket �ll�tani.